Energiahatékonyság

 

Külső nyílászárók cseréje

Régi épületek esetén nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az épület össz-hőveszteségének legjelentősebb részét, mintegy 30-50%-át a nyílászárók tömítetlenségéből, nagy légáteresztéséből, adódó filtrációs, vagy más néven szellőzési veszteség teszi ki. Ebből egyértelműen következik, hogy az esetek döntő többségében a felújítási munkálatokat a nyílászárók cseréjével kell kezdeni. Ennek másodlagos haszna továbbá a jobb hangszigetelés és a külső levegő szennyező hatásának mérséklődése is

Az ablakok cseréjével a helyiség légcseréje jelentős mértékben lecsökken, ami energetikai szempontból rendkívül kedvező, azonban veszélyeket is hordozhat magában. Ugyanis, ha kisebb a helyiségbe beáramló külső frisslevegő, akkor a helyiséglevegő nedvességtartalma megnövekedhet. Ez önmagában nem okoz problémát, viszont ha a nyílászárók cseréjét nem követte a külső határoló szerkezetek hőszigetelése, akkor megnő a külső falak penészesedésének veszélye, mivel hideg felületek esetén kisebb levegő nedvességtartalom is párakicsapódást eredményezhet. Ebből következik, hogy a nyílászárók cseréjének szükségszerűen együtt kell járnia az épület külső hőszigetelésével.

További problémát eredményezhet és kockázatot jelenthet az új hőszigelő ablakok miatt lecsökkent légcsere azoknál a lakásoknál, ahol a fűtőberendezés a helyiség levegőjét használja el (pl. nyílt égésterü gázkazánok), és ahol az égéstermék elvezető csőhöz csatlakozó érzékelő rendszer hiányzik. Ez az érzékelő jelzi, ha valamilyen oknál fogva az égéstermék nem tud megfelelően távozni. Ha az érzékelő hiányzik, a kazán a fenti probléma esetén nem kapcsol ki, így az égés hatékonysága romlik és az esetlegesen termelődő szénmonoxid egy része a lakótérbe juthat.

A fenti ok miatt 2004 előtt gáz műszaki biztonsági szabályzat (GMBSZ) megtiltotta az erősen szigetelő nyílászárók használatát a gázfűtéses lakásokban. A szabályzat 2006-ban megváltozott, nem tiltja a hőszigetelő ablakok beépítését, de száműzi a nyílt égésterű kazánokat a lakóhelyiségekből.
Aki azonban a szabályzatot figyelmen kívül hagyja és nyílt égésterű kazán mellett a kellő elővigyázatosság nélkül épít be erősen szigetelő nyílászárókat, az önmagát és szeretteit ÉLETVESZÉLYBE sodorhatja.

Egy 20 kW teljesítményű gázkazán egy óra alatt kb. 25 m3 levegőt fogyaszt el. Nem nehéz elképzelni, hogy mi történik egy jól szigetelt 2-300 légm3-es épületben egyetlen éjszaka alatt. Oxigénhiányos környezetben a legkorszerűbb kazán is szénmonoxidot kezd termelni. A szénmonoxid már rövid idejű 0,5 tf%-nál is halált okoz.

Természetesen az épület hőszigetelése után is biztosítanunk kell egy minimális légcserét, a túlzott páratartalom növekedés, illetve a levegő elhasználódásának elkerülése végett. Ennek legkedvezőbb módja energiahatékonyság szempontjából, ha a helyiségbe előkezelt (télen előmelegített, nyáron előhűtött) légáramot vezetünk. Erre hatékony megoldás lehet hővisszanyerős mesterséges szellőzési rendszer üzemeltetése, vagy talajba fektetett csöveken átáramoltatott levegő előkezelési módszer alkalmazása.

Ha ezek kiépítési költségeit nem tudjuk felvállalni, akkor olyan nyílászárókat célszerű vásárolnunk, melyek szabályozható, állandó légcserét biztosító szerkezettel vannak ellátva. Ezen szerkezetek az ablak nyitása nélkül, a külső tér zajterhelését kiszűrve képesek a helyiség számára szükséges, előre beállított légcserét biztosítani.

Külső nyílászáró szerkezetek vásárlása esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy a műanyag, illetve fa keretezéssel ellátott nyílászárók közül melyiket válasszuk? Energetikai szempontból a két megoldás között nincs lényeges különbség. Annál nagyobb jelentősége van azonban a keret profil-kialakításának, valamint a nyílászáró beépítésekor alkalmazott szereléstechnikának. A különféle nyílászárók közötti minőségbeli, illetve az ebből fakadó árkülönbséget alapvetően ezek a paraméterek határozzák meg. Ugyan kívülről nem sok különbséget vélhetünk felfedezni, azonban gyengébb minőségű profil, illetve szereléstechnika esetén a szerkezet hőhidas lesz, ami nemcsak hogy az energiaveszteségek mértékét növeli, de a párakicsapódás kockázatát is magában hordozza. Az előbbieket figyelembe véve tehát nyílászáró vásárlása esetén nem ajánlatos a kizárólag ár alapján történő mérlegelés.

Üvegezett nyílászáró szerkezetek vásárlásakor egy további kiválasztási szempont az üveg rétegek száma. A kereskedelemben kaphatóak 1, 2, 3 rétegű üvegezések, levegő, vagy különféle gáztöltettel (többnyire argon) az egyes rétegek között. A rétegszám növekedésével értelemszerűen csökken a nyílászáró által okozott hőveszteség, valamint a kitöltő gáz is a hőszigetelő képesség növelését szolgálja. Magyarország klimatikus viszonyait figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a kétrétegű, gáztöltet nélküli (levegő töltetű) nyílászáró szerkezetek az esetek döntő többségében alkalmasak a megfelelő energiahatékonyság biztosítására, és eleget tesznek az EU és Magyarország által előírt épületenergetikai követelményeknek (U <1,6W/m2K) (A korábbi k értéket az U érték megnevezés váltotta fel egész Európában). Természetesen aki ennél jobb hőszigetelőképességű nyilászárókat választ az hideg teleken még alacsonyabb számlát nézegethet a kellemes melegben.

Ablakvásárlásnál a következőkre ügyeljünk:

  • minél alacsonyabb az U érték [W/m2K], annál jobb az ablak hőszigetelése (Az U érték korábbi megnevezése k érték. Sokan Magyarországon továbbra is a megszokott megnevezést használják, a mértékegység és a nagyság azonos, csak a megnevezés változott)
  • egyes gyártók szeretik a hőszigetelt üveg U értékét feltüntetni (pl.: U=1,0, vagy 1,0 k-s üvegezés), ez azonban megtévesztő, hiszen az ablak U értéke az üveg ÉS a keret függvénye, így könnyen elképzelhető (általában így van), hogy összességében az ablak U értéke rosszabb a hőszigetelő üveg U értékénél
  • az U érték mellett ne felejtsük el a számunkra fontos egyéb tulajdonságok vizsgálatát sem (léghanggátlás (=hangszigetelés), összenergia-átbocsátás, hő- és fényvisszaverő bevonat...)

Viszonyító értékek:

Ablak fajták U érték [W / m2K]
Szimpla ablak 5,9
Dupla ablak (két ablakszárny egymás mögött) 3,0
Thermoplan üveg (két réteg, távtartóval) 2,8 - 3,0
Modern hővédő üvegezésű ablak kb. 1,1
Passzívház szabvány kielégítő ablak 0,8

 

Tehát egy szimpla ablakon közelitőleg hatszor annyi meleg távozik, mint egy passzívház szabványt kielégítő ablakon (háromrétegű üvegezés, gáztöltéssel).

 

Egyebek

Készítette: VSoft Technologies