Hőszivattyús rendszerek telepítése

 

Rendszerépítés (fortélyok, engedélyek)

A hőszivattyús rendszerek engedélyeztetési eljárásai

Kollektoros rendszerű hőszivattyúk

A talajkollektor elhelyezése általában nem engedélyköteles, kivételek viszont vannak.

Speciális esetekben viszont mindenképpen engedély beszerzése szükséges a 134/2005 Korm. rendelet (a területrendezési hatósági eljárásokról), valamint a 46/1997-es KTM rendelet 2. melléklete alapján:

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új OTÉK) 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelete a tereprendezéssel kapcsolatban a következőképpen rendelkezik:

45. § (1) Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.

Ha a kollektorok elhelyezésével kapcsolatos földmunkák során a terepet rendezik, és ha a korábbi terepszinthez képest legalább 100 cm-es változás következik be, akkor a helyileg illetékes építésügyi hatóság engedélye szükséges a tereprendezéshez.

Nem telepíthető kollektor kiemelten védett környezetbe.

Szabadvízben elhelyezett kollektor esetén a helyileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi főfelügyelőség szakhatósági állásfoglalása mindenképpen beszerezendő. A szakhatóságként eljáró területileg illetékes hatóságot a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23) Korm. rendelet alapján határozható meg.

 

Talajszondás rendszerek

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-ának h) pontja alapján a törvény hatálya alá tartozik „a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése”, ezért a függőleges zárt csőhurokkal ellátott szondás primer rendszerek megvalósítása minden esetben engedélyköteles.

A felszín alatti víz kitermelésével együtt nem járó esetekben a geotermikus energia kutatását és felhasználását a földtani kutatásra vonatkozó szabályok tartalmazzák, az ehhez szükséges létesítményeket is a bányafelügyelet engedélyezi. Érvényes rá a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005 (XI. 4.) GKM rendelet.

A talajszondás rendszerekhez tartozó fúrási engedélyt a Bt. 31. §-ának (1) bekezdése alapján a területileg illetékes bányakapitányság adja ki. A bányakapitányságok megnevezését, székhelyét és illetékességi területét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet Melléklete állapítja meg.

A területileg illetékes bányakapitánysághoz benyújtott engedély alapján a bányakapitányság szerzi be a szakhatósági engedélyeket, illetve állásfoglalásokat, úgymint [96/2005 (XI. 4.)] Örökségvédelmi Hivatala, Vízügy, Környezetvédelmi Főfelügyelőség stb.

A talajszonda szondájának létesítése 2007-ben átkerült a liberalizált tevékenységek körébe, vagyis a bányakapitányság engedélyezése részben formálisnak is tekinthető, de a szakhatósági engedélyek és állásfoglalások alapján megtagadhatja az engedély kiadását:

  • Ha a geotermális védőidomra megadott szabályokat nem tartották be.
  • Ha védett övezetben (ivóvízkészletek védőövezete, a metró védőövezete, természetvédelmi körzetben stb.) kerül a szonda a talajba. Kérdéses esetben a szakhatósági állásfoglalás bekérése a Beruházó feladata.
  • Ha a szakhatósági állásfoglalások valamelyike ezt nem teszi lehetővé.
  • Helyi önkormányzati rendelettel szabályozott környezetben kerülne a szonda a talajba.

A talajszondák fúrási munkálatainak megkezdését a területileg illetékes bányakapitányságnál a fúrást megkezdése előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a kivitelező nevét és a felelős műszaki vezető adatait is meg kell adni.

A hőszivattyú kiépített szondakörét az illetékes bányakapitányság veszi át, a használatbavételi engedélyt is a bányakapitányság adja ki.

Bányajáradékot a szondás rendszer esetén hasznosított hőkitermelés esetén nem kell fizetni abban az esetben, amennyiben az előremenő hőfok nem haladja meg a 30°C fokot. (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 34. §-a szerint.) Az általános esetekben a talajszondák úgynevezett talphőmérséklete a 8-16 °C tartományba esik.

 

Vizes rendszerű hőszivattyúk

Nyílt vizes primerkörrel rendelkező hőszivattyúk alapvetően három energiaforrásra támaszkodhatnak, amelyek:

  • talajvíz hasznosító rendszerek
  • felszín alatti vizeket hasznosító rendszerek
  • szabad vízfolyásokat hasznosító rendszerek.

A talajvizet hasznosító rendszerek vonatkozásában a jelenlegi törvényi szabályozás a legellentmondásosabb. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján felszín közeli vizek hasznosítását, amennyiben az évi 500 m3 mennyiséget a kitermelt mennyiség nem haladja meg az engedélyezés kérdését a területileg illetékes építésügyi hatóság hatáskörébe utalja. (  I. 3§ 28. ab) „a felszín alóli vízkitermelés nem haladja meg az 500 m3/év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partiszűrésű, a karszt- vagy rétegvíz-készletet nem;”)

Ugyanakkor a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól ) egyértelműen fogalmaz – a geotermális hasznosítás a kitermelt mennyiségtől függetlenül engedélyköteles. A primer rendszer létesítéséhez minden esetben meg kell kérni a területileg illetékes Vízügyi Főfelügyelőség engedélyét. Az engedély illetékköteles. Ugyanez a rendelet 1. sz. melléklete határozza meg az illeték mértékét, amely a jelen tanulmány összeállításának az időpontjában 500.000,- Ft.

A rendelet rendelkezik geotermális hasznosítás esetén arról is, hogy a forrás rétegre vonatkozóan a felhasználónak visszasajtolási kötelme van. Meglévő kutak esetén a visszasajtolási kötelem a kiadott engedélyek alapján már nem áll fenn.

Magas hőfokú források hasznosítása esetén a hőforrás hasznosítása bányajáradék köteles. A bányajáradékról az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet rendelkezik, mely a kitermelt energia alapján határozza meg a bányajáradék éves fizetési kötelmét.

Természetes szabad vizek hasznosítása esetén a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet határozza meg.

A kutak vonatkozásában a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnál üzembe helyezési kérelem benyújtása szükséges. Az üzembe helyezési kérelem alapfeltétele a műszaki adatlap kitöltése, a fúrómesteri adatlap kitöltése, az előírt vízkémiai, illetve bakteriológiai vizsgálatok elvégeztetése.

Kapcsolódó dokumentumok

 

Egyebek

Készítette: VSoft Technologies