Az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán- és ipari) fogyasztó számára megfizethető árakon, s eközben tekintetbe vegye a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást.

 

A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45%-a ezen keresztül jut el a tagállamokba. Az alap a közös költségvetésből több évre előre meghatározott forrásokkal rendelkezik, melyeket 1988 óta minden költségvetési időszak elején megemeltek. Az alap az első időszakban a nemzeti regionális politikákat támogatta.
A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet tartalmazza, mely meghatározza azokat az intézkedéstípusokat, amelyek alapján a régiók jogosultak az Európai  Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzügyi forrásaira. Emellett meghatározza az ERFA feladatait és az általa nyújtható támogatások körét, figyelembe véve a 2007-2013-as időszakra vonatkozó megreformált kohéziós politika célkitűzéseit: a konvergenciát, a regionális versenyképességet és foglalkoztatottságot, valamint az európai területi együttműködést.

 

A 2007-2013-as időszak európai unió kohéziós politikájának egyik pénzügyi eszköze, amit három célra osztottak fel: 

• Konvergencia,
• Regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint
• Európai területi együttműködés.

Az ESZA feladata megerősíteni a társadalom és a gazdaság kohézióját. Ezen feladatának ellátása érdekében az ESZA támogatja a tagállamok teljes foglalkoztatást, munka termelékenységnövekedést és minőségjavulást, a hátrányos helyzetűek munkához jutását is tartalmazó szociális szerepvállalását, valamint a nemzeti, regionális és helyi foglalkoztatási egyenlőtlenségek csökkentését célzó politikáját.

 

Olyan eszköz, amelynek segítségével egy prioritást többéves keretben megvalósítanak, és amely lehetővé teszi műveletek finanszírozását.

 

Az EU szegényebb tagállamainak a felzárkóztatását szolgálja a nagy, hosszú megtérülési idejű közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatásával. Azon EU-tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90 %-át.

 

A KEOP az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat tematikus és területi prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. Alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése.

 

Alapelvei: az energiaellátás biztonságának megőrzése, fokozása, ezen belül az egyoldalú energia importfüggés mérséklése, az energia beszerzés diverzifikálása, technikai-mennyiségi feltételeinek megteremtése, a stratégiai készletek, tartalék kapacitások növelése; az energiatakarékosság szerepének, az energiahatékonyságnak a növelése; a környezetvédelmi szempontok érvényesítése.

 

Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz (az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájáról), mely 3 fő kategóriából áll. Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint). 

• NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3)
• NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7)
• NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20)

További, az EU regionális politikájában hivatalosított nem alkalmazott egységek a lokális I. és II (LAU I, LAU II), melyek Magyarországon az alábbiak:

• Lokális I. : statisztikai kistérség (egységek száma: 167)
• Lokális II. : település (egységek száma: 3145

 

Az ÚMFT végrehajtásara vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum.

 

A Közösségi Támogatási Keretben elfogadott stratégiai irányvonal, melyhez a Strukturális Alapokból és a tagállam kapcsolódó pénzügyi forrásaiból származó hozzájárulás, illetve meghatározott célok rendszere van hozzárendelve.

 

Az Európai Unió tagállamai közötti regionális különbségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése céljából fejlesztési alapokat hozott létre. A Strukturális Alapok, az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az EU már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, azonban csak 1988-óta nevezik az Európai Regionális Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EAGGF GF) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik.

 

A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. 

Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre:

Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye
Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye
Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye
Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

 

Helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére, a kiemelt szükségletekre figyelemmel.