Az élő szervezetekben és elhalásuk után a belőlük származó szerves anyagokban lévő kémiai energia, amely a zöld növények által fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik.

 

Minden olyan gáz, amely biomasszából fejlődik.

 

A vonatkozó pályázati kiírással kapcsolatban a megújuló energiatermelés szempontjából a következő anyagokat tekintjük biomasszának:
- biomassza tüzelés szempontjából: növényi eredetű termékek és hulladékok
- biomassza rothasztás szempontjából: növényi eredetű termékek és hulladékok, a háztartási hulladékok elkülönítetten gyűjtött, biológiailag lebomló szerves része (=biohulladék), trágya, állati eredetű hulladékok, szennyvíziszap

 

A biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyag: a bioetanol, a biodízel, a biogáz, a biometanol, a biodimetiléter, a bio-ETBE (etil-tercier-butiléter), a bio-MTBE (metil-tercier-butiléter), a szintetikus bioüzemanyagok, a biohidrogén és a tiszta növényi olaj, továbbá jogszabályokban bioüzemanyagként meghatározott üzemanyag.

 

Olyan energiaátalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energia, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel.

 

Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

 

Helyhez kötött, belső égésű dugattyús motor, mely üzemanyagként gázt használ.

 

A Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, melynek forrása a magma felől folyamatosan működő hőáramlás.

 

Az 1993. évi XLVIII. törvény (a bányászatról) alkalmazásában azok a különböző halmazállapotú anyagok, melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetővé teszik.

 

Hulladéknak - a környezetvédelmi előírások betartása mellett - fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia.

 

Települési, kommunális vagy ipari hulladékot villamosenergia-termelésre felhasználó erőmű.

 

Azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt hő- és villamos energia, illetőleg mechanikai energia.

 

Biomassza, geotermális energia

 

Napenergia, szélenergia, vízenergia

 

Azonos primerenergia bázison – egy folyamaton belül – két különböző energiafajta (villamos és hő) előállítását jelenti, mely megvalósulhat gázmotorral és turbinával.

 

A fenntartható fejlődés, mint tágabb fogalom környezeti pillérét jelentik. A gazdasági fejlődés olyan irányát jelölik ki, amely figyelembe veszi a környezet terhelhetőségét, biztosítja a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését a jövő generációk számára.

 

Az ENSZ 1997-ben aláírt Éghajlatváltozási Keretegyezménye, mely rögzíti az EU új magatartását a klímaváltozás jelenségével kapcsolatban. Az egyezmény értelmében az ipari országok vállalták, hogy csökkentik hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátását (szén-dioxid, metán, nitrogén monoxid stb.) legalább 5 %-kal 2008 és 2012 között az 1990-es szinthez viszonyítva. Az Unió tagországai vállalták, hogy ebben az időszakban a kibocsátást 8%-kal csökkentik.

 

Megújuló energiaforrásból termelt energia.

 

Mindazok a nem fosszilis eredetű energiafajták, melyek az emberi felhasználás eredményeként nem csökkennek, vagy a felhasználás ütemében újratermelődnek. Az időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozó (nap, szél), az időjárási körülményektől nem függő nem fosszilis energiahordozó (geotermikus energia, vízenergia, biomassza, valamint biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás), továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz.

 

A levegő földfelszínhez viszonyított mozgása (légáramlás) által létrejövő energia, amely megfelelő feltételek esetén energiatermelésre is hasznosítható.

 

Olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli.

 

Azon szélerőművek összessége, amelyek egyazon tulajdonos tulajdonában vannak, és amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz vagy közvetlen vezetékhez egyazon csatlakozási ponton kapcsolódnak.

 

Az 1998. évi XVIII. törvény (a távhőszolgáltatásról) alkalmazásában az a hőenergia, amelyet a hőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz, felszín alatti víz) alkalmazásával, távhővezetéken a fogyasztási helyre eljuttatnak.

 

Az 1995. évi LVII. törvény (a vízgazdálkodásról) alkalmazásában minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb. 

 

A szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6).

 

A villamosenergia-ellátásban értékesített termék, amely adott villamos teljesítőképességből, és az azzal meghatározott időtartam alatt termelt és igénybe vett energia mennyiségből áll.

 

A rendszerirányító által - az elosztó törvényben meghatározott körben történő közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek, átviteli és elosztó hálózatok összessége.

 

A termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat.