Energiahatékonyság
|
CéljainkTudástárunk létrehozásának legfőbb célja, hogy egy komplex, mindenki számára elérhető adatbázist biztosítson az energiahatékonyság növekedést eredményező és a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű kiaknázását elősegítő legújabb technológiákról, azok alkalmazási lehetőségeiről, feltételeiről. A tudástár összeállítása során igyekeztünk rávilágítani a lehetséges megtakarítási potenciálokra, valamint az energiahatékonyságot eredményező leghatékonyabb megoldásokra a lakossági épületektől kezdve, a különböző önkormányzati épületeken át egészen a különféle ipari technológiákig. Energiafelhasználásunk racionális és fenntartható mértéken belül tartása, valamint energiaszükségleteink minél nagyobb részének megújuló forrásokból történő ellátása mindnyájunk közös érdeke.
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG JELENTŐSÉGE AZ ENERGIAFOGYASZTÓK SZÁMÁRA Az energiafelhasználás csökkentése személyes érdeke minden egyes lakást, házat, autót használó embernek, hiszen jelenleg közlekedési eszközeink működtetése, épületeink fűtése / hűtése, világító berendezéseink, műszaki cikkeink használata egytől egyig fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén, valamint az ezekből előállított villamos energia) felhasználását igényli. Ezek a készletek azonban végesek, ezért a rendelkezésre állásuk mérséklődésével párhuzamosan áruk drasztikus növekedésbe kezdett, mely tendencia előreláthatólag a jövőben is folytatódni fog. Az energiaárak ilyen mértékű növekedése mellett elkerülhetetlen, hogy ne figyeljünk oda mindennapi életünk során a minket körülvevő berendezések, használati eszközök energiahatékonyságára. Mi a jelentősége az energiahatékony felhasználásnak?
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Kiemelt érdeke ez Magyarországnak, hiszen országunk nem rendelkezik jelentős fosszilis energiahordozó készletekkel. Jelenleg energiaigényünk közel 80%-át más országokból származó importforrásokból kell biztosítanunk. Ennek legnagyobb részét az Oroszországból érkező kőolaj és földgáz teszi ki. Ez az energiafüggőség kiszolgáltatottá teszi hazánkat, mely kiszolgáltatottság a jövőben még tovább növekedhet, a Föld fosszilis készleteinek fokozatos kimerülésének és az ezzel együtt járó folyamatos energia árnövekedés következtében.
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG JELENTŐSÉGE MINDNYÁJUNK ÉS A KÖRNYEZET SZÁMÁRA A fenntartható energiagazdálkodás (= energiahatékonyság növelése + megújuló energiaforrások felhasználása + energiaigények racionalizálása), közös érdeke továbbá az egész emberiségnek, hiszen a globális klímaváltozás első jeleit már saját bőrünkön tapasztalhatjuk. Ahhoz, hogy képesek legyünk kezelni a klímaváltozás problémáját és el tudjuk kerülni egy globális méretű válság bekövetkezését, vissza kell szorítanunk a jelenlegi, indokolatlanul pazarló, rendkívül rossz hatásfokkal működő energia felhasználásunkat és az ezzel együtt járó, környezetre és emberre egyaránt káros anyagok mértéktelen kibocsátását. A következőkben ismertetünk pár számadatot, amely segít elhelyezni saját energiafogyasztásunk jelentőségét a klímaváltozási folyamat kiváltói között:
AZ EGYÉNI GAZDASÁGI OPTIMUM ÉS A SZEMLÉLET IDŐHORIZONTJA Ha rövid távon keressük a gazdaságilag legoptimálisabb (legolcsóbb) megoldást energiaszükségleteink kielégítésére, akkor sajnos azt kell, hogy mondjuk, hogy jelenleg a megújuló forrásból származó energiák nagy része jelenleg még nem, vagy korlátozottan versenyképes a fosszilis energiahordozókkal. Ennek elsődleges oka, hogy a fosszilis energia kitermelő- és ellátó rendszer már több mint 100 éves múltra tekint vissza, infrastruktúrája jól kiépített, az energiaátalakítás, -felhasználás technológiája jól kiforrott, a szükséges energia a megkívánt formában olcsón, nagy mennyiségben előállítható és a fosszilis energiagazdálkodás költségeinek egy részét áthárítja a társadalomra (un. externális költségek – pl. a környezetszennyezés, környezethasználat költségei (valamint az ebből fakadó egészségügyi és egyéb költségek)). Ezzel szemben a megújuló energiaforrások hatékony kiaknázásához szükséges feltételek még sok esetben nem állnak rendelkezésre. Az ehhez szükséges berendezések általában relatív drágák (főként a kisebb termelési darabszám és ezáltal a korlátozott fejlesztési lehetőségek miatt), gyakran a szükséges infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Mindezek miatt, noha ezek az energiák (részben) egy költségek nélküli, gyakorlatilag kimeríthetetlen forrásból származnak (-ez a kijelentés a biomasszára igen korlátozottan értelmezhető-), alkalmazásuk feltételeinek megteremtéséhez az esetek többségében jelentős beruházás szükséges. Ne felejtsük el, hogy a megújuló energiaforrások üzemeltetési költsége általában jelentősen alacsonyabb, ami ellensúlyozhatja a magasabb beruhátási költségeket, így minél hamarabb áttérünk, annál többet takaríthatunk meg hosszú távon. A hatékony energiafelhasználást eredményező, illetve megújuló energiaforrásokat kiaknázó technológiákra való áttérés egy hosszú folyamat, amit ha nem kezdünk el időben, akkor később lényegesen nagyobb árat kell majd fizetnünk az emelkedő energiaárak, a fokozódó energiafüggőség, valamint a globális klímaváltozás hatásainak következtében. Az utóbbi években az Európai Unió a legfőbb céljai közé emelte a klímaváltozás, illetve az energiafüggőség problémáinak leküzdését. Ennek keretében kötelezettséget vállalt, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti energiafelhasználását és az energiaigények legalább 20%-át megújuló forrásból származó energiával fogja fedezni. Ezen célok elérése érdekében különösen nagy szerepe lehet az épületek energiafelhasználásának csökkentésének, ugyanis jelenleg a Magyarország összes energiafelhasználásának körülbelül 40%-át az épületek energiafogyasztása teszi ki (az épületek után, második helyen a rendkívül nagy ütemben növekvő közlekedés és szállítmányozás energiafogyasztása következik, mely jelenleg az energiafogyasztás 24%-át, azaz közel egynegyedét jelenti). Az épületállományban rejlő megtakarítási potenciálok mértékét az is kiválóan tükrözi, hogy megfelelő intézkedésekkel, a meglévő épületállomány korszerűsítésével, valamint az újonnan épülő épületek energetikai követelményeinek szabályozásával, ez az energiafogyasztás akár tized részére, vagy még alacsonyabbra szorítható vissza. Ennek érdekében az Unió a tagországok számára kötelező érvényű direktívát bocsátott ki, melyben az újonnan épülő épületekre vonatkozó minimális energetikai követelményeket írja elő. Ez azt jelenti, hogy mostantól kizárólag olyan épületre adható ki építési engedély, amely megfelel az Unió által előírt energetikai követelményeknek. Az energiahatékonysági követelményeket fokozatosan terjesztik ki egyre több közlekedési eszközre, kazánokra, klímaberendezésekre, műszaki cikkekre. Azonban új építésű épületeink, valamint a jelenleg vásárolt korszerű használati cikkeink mellett a már meglévők energiafogyasztását is a lehető legnagyobb mértékben csökkentenünk kell, hiszen ezek élettartama, üzemideje még jó ideig eltarthat. Ennek elérése érdekében jelentős Uniós források állnak az egyes tagországok, köztük Magyarország rendelkezésére az energiahatékonyságot és megújuló energia felhasználást ösztönző beruházások támogatására. |
|
