Rendszerépítés (fortélyok, engedélyek)
Teendők azoknak, akik napkollektoros rendszer telepítésére pályáznak
A konkrét elképzelés megfogalmazása után erre szakosodott, megbízható céget kell felkeresni, amely az igények alapján, a helyszíni felmérést követően árajánlatot ad. Az ajánlat szerves részét képezi a pályázatnak. Szükség van még egy három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapra, ezek alapján már egyszerű kitölteni a pályázati adatlapot. 2008-tól napkollektoros rendszer telepítéséhez már nem kell építési engedély.
(A műemlék jellegű épületek esetén azonban engedélyhez kötött a ház felújítása, átalakítása, e szabályokról a helyi önkormányzat ad tájékoztatást.)
Mindezek előtt azonban a pályázónak azt ajánljuk, hogy figyelmesen olvassa el a pályázati felhívást és a pályázati útmutatót, amelyek segítséget nyújtanak a pályázati adatlap kitöltésében. A pályázatot postai úton, ajánlott küldeményként kell benyújtani.
Dokumentumok, amelyek tehát a pályázat elkészítéséhez szükségesek:
- A pályázó személyes adatai
- A pályázathoz kapcsolódó épület adatai (pontos cím, helyrajzi szám, alapterület, fűtött légtér)
- A pályázathoz kapcsolódó épület jelenlegi fűtési módja, melegvíz-előállítási módja, az energiahordozó típusa, amellyel jelenleg a fűtés és a melegvíz-ellátás történik
- Részletes árajánlat egy szakcégtől, amely tartalmazza a fontosabb műszaki paramétereket
- Három hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap
- Ha a tulajdoni lapon széljegyzett tulajdonos van feltüntetve, az adásvételi szerződés is szükséges
- Új ház esetén jogerős építési engedély
- Műemlék jellegű épület esetén az önkormányzat engedélye
Napkollektorok és napelemek engedély nélkül telepíthetők – néhány kivétellel
A napkollektorok és napelemek a szokványos módon történő telepítése nem engedélyköteles, amint erről a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet intézkedik. Kivételes esetek azonban előfordulnak.
Ha kiemelt körzetben állítanak fel napkollektort, és ez hatással van a városképre, akkor az illetékes építésügyi hatóság engedélye szükséges.
Akkor is szükséges építési engedély, ha az elhelyezett napelem vagy napkollektor az épület jellegének, alapvető méreteinek, magasságának olyan mértékű változásával jár, hogy az a területileg hatályos építésügyi előírások alapján engedélykötelesnek minősül.
Ha a napkollektor vagy napelem nem a tető síkjában telepített, illetve telepítése a homlokzat jelentős megváltoztatásával jár, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) az irányadó.
A műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja. A Hivatal építésügyi hatóságként jár el a műemléken végzendő minden olyan építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés általános és műemlékekre vonatkozó szabályai szerint engedélyköteles, valamint a műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben. Első fok: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervezeti egységei, másodfok: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke [308/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §].
Nem az épületre, hanem a szabad területre elhelyezett napkollektor vagy napelem esetén is ugyanúgy a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az irányadó. Napkollektor telepítése esetén, ha annak mérete a 2 négyzetmétert meghaladja, a helyi építési hatóság véleményét kell kikérni és azok szerint eljárni.
Az energiatudatos építészeti megoldások alkalmazása, passzív napenergia-használat általános építésügyi engedélyezési eljárás alapján valósítható meg.