Tanulmányút Szlovéniában

A 4biomass projekt keretében, a soron következő hatodik és egyben utolsó tanulmányútra került sor Szlovéniában 2011. október 4. és 6. között.

A találkozó első napján az elvégzett és az aktuális feladatok megbeszélésére került sor. A projekt partnerek megegyeztek többek között abban is, hogy a projekt záró konferenciájára 2012. március 20-22. kerül sor Berlinben, ahol a 4biomass projektben elért eredmények kerülnek bemutatásra. A megbeszélést követően a projekt partnerek tanulmányúton vettek részt, ahol három különböző biomassza felhasználási módot tekintettek meg.

Vransko biomassza távfűtőmű és Innovációs központ

Megtekintettük a távfűtőművet, mely 2004-ben kezdte meg működését, jelenleg a falu kb. 130 háztartásának, valamint az önkormányzati épületeknek, polgármesteri hivatalnak, iskolának szolgáltat hőt. A falut 2 db összesen 3,2MW kapacitású kazán látja el. A faapríték igény 10-12 000m3 évente. Jelenleg is zajlik a bővítés, melynek keretében két közeli szomszédos falu hő ellátását szeretnék megoldani. A biomassza alapú távfűtő mű a környező erdőkből kitermelt gyenge minőségű fát, és a fafeldolgozó üzemek hulladékát hasznosítja. A biomassza potenciál lehetővé tenné nagyobb kapacitás kiszolgálást is, ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy a helyi önkormányzat rendeletben írta elő, hogy építési engedélyt csak olyan épület kaphat, ami megújuló alapú fűtési rendszerrel jelentkezik, tehát semmi féle fosszilis fűtés nem lehetséges. A távfűtő rendszer rendelkezik 900 négyzetméter ipari napkollektorral, ami nyári időben teljes egészében ellátja a használati meleg víz igényt, és téli időben körülbelül 5 százalékkal csökkenti a biomassza igényt. A beszerzés során igyekeznek mindig helyi munkaerőt, és lehetőleg szlovén gyártmányú berendezéseket alkalmazni, így a biomassza fűtőmű teljes egészében helyben készült, csupán az ipari napkollektorokat kellett Ausztriából beszerezni, mert ilyen méretben nem volt szlovén cég, aki vállalta volna a rendszer telepítését. A beruházás eredményeként a háztartások fűtésköltsége megközelítőleg 26%-kal csökkent a korábbi, egyedi olajfűtéshez viszonyítva.

Kép 1

Az innovációs központ szorosan kapcsolódik a fűtőműhöz, ennek jelenleg két lényeges fejlesztése van. Működik egy összesen 66 poli- és monokristályos elemekből felépülő napelemes rendszer, mely részben egy kisebb szabadon álló mozgatható panelből, egy falra szerelt függőleges és egy tetőre szerelt ferde telepből áll. Ez a rendszer teljes egészében szlovén gyártmány, hálózatra termel, és a mért adatokat folyamatosan összevetik a meteorológiai adatokkal, a napelemes rendszer paramétereinek tökéletesítése érdekében. A rendszer 35kW-os névleges teljesítménnyel rendelkezik és évente megközelítőleg 35.000kWh-t termel. Van a telephelyen egy töltő, amely villamos hajtású robogók, kerékpárok töltésére alkalmas, egy ilyen robogót ki is próbálhattunk a helyszínen. Van a cégnek egy szabadalmaztatott saját fejlesztésű köztéri világító berendezése, aminek az a különlegessége, hogy napelemmel működik, nem csatlakozik a hálózathoz, a világítást ledekkel oldották meg, és különleges akkumulátorának köszönhetően három napig képes világítani töltés nélkül.

Kép 2 Kép 3

A másik nagy fejlesztés a hulladékok égetésének megoldásaira irányul. Ennek keretében egy kísérleti égető mű működik az épületben, amelyet általában havonta egyszer-kétszer fűtenek fel, és mindig előre meghatározott összetételű hulladékokat próbálnak ki. A rendszer lényege, hogy sok féle filtert tudnak az égetőhöz kapcsolni, minden paramétert egyesével tudnak változtatni annak érdekében, hogy az adott hulladék típushoz a legmegfelelőbb égési feltételeket tudják biztosítani, illetve, hogy a távozó füstgáz összetételéhez az optimális filter technikát tudják összeállítani. Ez nagy segítség nagyobb hulladékégetésre alkalmas rendszerek fejlesztéséhez, hiszen itt kis méretben ki lehet próbálni, hogy pontosan milyen megoldást kell alkalmazni az adott beruházásnál az optimális teljesítmény eléréséhez, illetve milyen tisztítási technikát kell alkalmazni a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez. Ehhez a projekthez kapcsolódóan több doktori hallgató jár a fűtőműbe a ljubljanai egyetemről.

Biogáz üzem Bucecovci-ban

A Keter Organica cég által létesített 4 MW-os mezofil biogáz üzemet tekintettük meg, ami 2011. szeptember első felében kezdte meg működését. A látvány lenyűgöző volt, szemmel láthatóan egy nagyon átgondolt, komoly tapasztalatokkal rendelkező cég beruházásáról van szó. A biogázt a környéken, részben Szlovéniában, részben Magyarországon megtermelt mezőgazdasági hulladékokból, illetve kifejezetten erre a célra termelt mezőgazdasági termékekből állítják elő. 4 fermentor és egy nagy szeparátor található a telepen, a szeparátor szilárd, és folyékony részekre választja szét a maradék szubsztrátumot. A folyékony részt visszavezetik a folyamat elejére, és az újonnan érkező anyaggal keverik. A szilárd rész szerves trágyának minősül. Ezt a következő hónapokban beinduló a gázmotorok hőjét hasznosító szárító, és pellettáló üzembe továbbítják. Az így keletkezett pelletet részben fűtési energiahordozóként, részben trágyaként értékesítik majd. A gázmotorokat is láthattuk működés közben, a teljes irányítást egy saját fejlesztésű számítógépes rendszeren keresztül egy fő irányító látja el. Egy érintőképernyőn bárki megnézheti az aktuális termelési adatokat, és különböző diagramokat láthat múlt béli adatokról óránkénti, napi, heti, havi … stb. bontásban. Érdekesség továbbá, hogy az üzemben működik egy kísérleti részleg is, ahol különböző energiafüveket, és algát termesztenek a gázmotorok által termelt széndioxiddal, és hővel. E kísérletek célja az ideális alapanyag összeállítása, valamint a keletkező széndioxid és hő hasznosítása. Ha a kísérletek sikerrel zárulnak, az algából akár élelmiszer-, akár bioüzemanyag gyártásához használható alapanyag lehet. Megnézhettük továbbá a gyárban működő laboratóriumot, ahol a maribori egyetem kutatói, és a cég dolgozói közösen kutatják a biogáz előállítás fejlesztési lehetőségeit. A részletekről persze túl sokat nem tudhattunk meg, hiszen ez üzleti érdekeket sérthetne, annyit azonban elárultak nekünk, hogy különböző enzimeket, és ultrahangos kezelést tesztelnek. Ezek használata azt célozza, hogy a sejtstruktúrát minél nagyobb mértékben sikerüljön roncsolni, hogy a baktériumok a fermentorban a lehető legnagyobb mennyiségű biogázt termelhessék adott mennyiségű szubsztrátumból.

Azt is megtudtuk, hogy működik a cégnek egy szerelő-fejlesztő részleges is, ahol további biogáz üzemek építését készítik elő. A cégnek Szlovéniában összesen 8 üzeme van, köztük néhány még építési fázisban, de már több helyen építettek biogáz üzemet külföldön is.

Kép 4 Kép 5

Mini távfűtőmű Beltinci

Nagyon érdekes színfolt volt a tanulmányútban ez a mini távfűtő berendezés. A tulajdonosa egy erdész, aki saját maga találta ki azt, hogy miért ne szolgáltathatna a szomszédjainak hőt. Az egész évben az erdőben megtermelt fahulladékot, és silányabb minőségű fából aprított faforgácsot összegyűjti egy a házától két kilométerre található fedett tárolóban. Terasza alatt kialakított betonból egy csigás adagolóval ellátott 40 köbméteres tárolót. Ide hozza szükség szerint a faforgácsot. A kazán a pincében található 500 kW-os biomassza kazán, ami teljesen önműködő, elektronikus szabályozóval van ellátva. A rendszerhez egy 3000 literes puffer tároló kapcsolódik. A rendszer úgy működik, hogy amennyiben a tartájban lévő víz hőmérséklete 45 Celsius alá esik, akkor bekapcsol, illetve amennyiben 65 Celsius felé megy, akkor kikapcsol. A pincében található az egyes háztartások hőmennyiség mérője, minden házhoz közvetlen vezetéken jut el a meleg víz. Mint megtudtuk, ilyen méretben nem érte volna meg a fogyasztókhoz külön hőcserélőt telepíteni, olcsóbb volt a 6 házhoz közvetlenül kiépíteni a vezetéket. A legközelebbi ház kb. 20-30 méterre, a legtávolabbi 130 méterre helyezkedik el a központtól. Érdekesség, hogy a házigazda maga nincs rákapcsolódva a rendszerre, ő cserépkályhával fűt.

Elmondta nekünk a tulajdonos, hogy a rendszer teljes költsége 70 ezer euró körül volt, amire államilag támogatott kamatmentes hitelt kapott. A szomszédokkal húsz éves szolgáltatási szerződést kötött, melynek értelmében minden évben november 1-én megállapított olajár alapján, az olajjal történő fűtési költség 85%-át fizetik neki a szomszédok. Elmondása szerint ez a szerződés és a szomszédok meggyőzése a legnehezebb az egész beruházásban. Mióta kiderült, hogy működőképes, több helyről keresték már fel Szlovéniából, és adott tanácsokat hasonló mini rendszerek kiépítéséhez.

Kép 6 Kép 7

Nemzetközi kapcsolatok

Tanulmányút Szlovéniában

Egyebek